Magyar Királyi Csendőrség

 

„Híven, becsülettel, vitézül!
A hazáért mindhalálig!”
(Csendőrség jelmondata)

 

 

1881-ben a parlament megszavazta a Magyar Királyi Csendőrség felállítását. A testületre az 1881. évi II. és III. törvény vonatkozik. Az új szervezet 1882. január 1-jén kezdte meg működését.

Elsősorban katonaviselt embereket alkalmaztak, ami a szervezet katonai jellegét erősítette. Csakúgy, mint a honvédelmi minisztérium felügyeleti joga. Ugyanakkor bár általában a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott minden ügy, a szolgálattal kapcsolatos ügyekben a belügyminiszter rendelkezett hatáskörrel. A kezdeti nehézségek ellenére a csendőrség végül Európa egyik leghatékonyabb testülete lett, 85–90%-os eredményességi mutatókkal.

A csendőrség tehát közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest. Feladata volt a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket felderíteni, feljelenteni, és a bíróságnak vagy más hatóságnak átadni. A Magyar Királyi Csendőrség katonailag a honvédelmi, gazdasági kérdésekben pedig a belügyminisztérium alá tartozott... (Wikipedia) Tovább olvas

 

 

A ma Európában létező csendőrségek – bár némelyiket az uniós egységesítő láztól vezéreltetve átkeresztelték rendőrséggé – mindegyike területi alapon épül fel, az állomány java az utcákon szolgál, nem a nyomozás, hanem a rendfenntartás, illetve objektumok és személyek védelme a feladata.

Franciaországban a Gendarmerie Nationale, azaz a Nemzeti Csendőrség részben a hadsereghez tartozó, katonailag megszervezett testület, jellemzően a nagyvárosokon kívül, vidéken működik. Szervezetileg a védelmi minisztériumhoz, szolgálatilag a belügyminisztériumhoz tartozik. Fő feladata a rendfenntartás és a közbiztonság védelme, nyomozati munkákat elvétve végez. A csendőrség látja el a készenléti feladatköröket, illetve a kiemelt személyek biztonságára is e testület ügyel. A rendőrség inkább a nagyobb városokban tevékenykedik, s mellettük léteznek önkormányzati rendőrségek, melyek feladata elsődlegesen az utcai járőrözés, a közúti ellenőrzés, a közlekedésrendészet.

Olaszországban közismert az Arma dei Carabinieri, ami magyarul nagyjából Biztonsági Hadsereget jelent. A francia csendőrséghez hasonlóan feladata a köztéri jelenlét, a rendfenntartás, a nyomozás Itáliában is a különálló rendőrség dolga. Szervezetileg a carabinierik a védelmi minisztérium alá vannak rendelve, szolgálati ügyekben a belügyminisztérium illetékes. A közjogi méltóságok és a védett objektumok őrzése is az ő feladatuk.

Spanyolországban a Guardia Civil működik, ami nagyjából polgárőrségként fordítható le, ám e fogalom nem azonos a hazai polgárőrség jelentésével, tagjai ugyanis nem civilek, hanem profik. Gyakorlatilag e testület a spanyol csendőrség. A modell a francia és az olasz gyakorlathoz hasonló: katonai felépítés, fő profil az utcai, főleg vidéki rendfenntartás, a védett személyek őrzése, csekély nyomozati jogkör. Ugyanakkor a Guardia Civil csak a belügyminisztériumnak van alárendelve... (Demokrata) Tovább olvas

 

 

A szolgálat kemény volt: már a csendőrök kiválasztása sem volt felületes. Az akkoriban szokásos feltételeken kívül még arra is ügyeltek, hogy a legénységi állományúak többsége paraszti származású legyen, hiszen a szolgálatot elsősorban vidéken kellett ellátni. Az őrsök, a csendőrség legkisebb egységei is a falvakban voltak. A csendőr legénység még szolgálaton kívül is csak külön engedéllyel viselhetett polgári ruházatot, de azt is előírták, hogy szolgálat közben hol és mikor étkezhetnek, vagy például a faluban csak az út közepén mehettek.

A járőrök ellenőrzése is szigorú volt: a járőrök meghatározott útvonalon haladtak, és a meghatározott pontokat, meghatározott időben kellett elérniük – ha az ellenőrző elöljáró nem találta a járőrt a meghatározott helyen és időben, akkor a csendőröknek jelenteni kellett a késés okát. A fegyverhasználatot is szigorúan szabályozták, sőt ha a szabályzat szerint a csendőrnek a fegyverét kellett használnia, ám ezt mégsem tette, akkor vizsgálatot indítottak ellene.

Szolgálaton kívül is szabályozott volt a csendőr élete, úgy is lehetne fogalmazni, hogy irányított szabadidővel rendelkeztek. A szolgálaton kívüli időben nemcsak azt várták el a csendőröktől, hogy mondjuk a testület lapját, a Csendőrségi Lapokat olvassák, és tovább képezzék magukat a szolgálat ellátásához szükséges ismeretekkel, hanem úgynevezett közismereti képzés keretében történelmi, matematikai, földrajzi és biológiai oktatásban is részesültek... Tovább olvas

 

 

A csendőr fegyverhasználati szabályai nagyon szigorúak voltak, amely a katonai szervezeti múltból következett. Bármilyen támadásra, vagy támadási kísérletre azonnal tüzelniük kellett, ellenkező esetben hadbíróság várt rájuk kötelességszegés miatt. Ez a katonás fegyverhasználati szabály 1920 után is fennmaradt, amikor már belügyminisztériumi irányítás alá kerültek. Még e szigorú szabályozás mellett is előfordult, hogy a csendőr azért került hadbíró elé, mert elvették a fegyverét. Éles különbség mutatkozik ebben a rendőrség fegyverhasználati szabályaival szemben, mivel a rendőrnek kizárólag önvédelemből volt szabad lőfegyvert használnia, minden egyéb esetben a kard volt a kötelező eszköze. A csendőr nem rendelkezett karddal, ezért csak a tekintélyére alapozva akadályozhatta meg a személyét érő támadást, így gyakrabban került sor fegyverhasználatra a csendőr esetében, mint a rendőrségnél. Ezek a szabályozások szinte lehetetlenné tették a konfliktusok békés megoldását. Más oldalról nézve azonban a szigorú fegyverhasználati szabályok hozzájárultak a csendőrség tekintélyének növeléséhez, hatásos elrettentésként szolgáltak, és nem utolsó sorban a csendőr szuronyos puskája egyfajta államhatalmi jelképpé vált vidéken. Mindemellett mégis sokkal gyakoribb volt a puskatus és a szurony használata, mint a lövés... (Wikipedia) Tovább olvas

 

 

 

Csendőr tízparancsolat

1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol!
2. Én vagyok a Te hazád: Nagymagyarország!
3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó!
4. Légy erkölcsös, józanéletű, engedelmes!
5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat; szeresd bajtársadat mint tenmagadat!
6. Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered!
7. Védd a másét, a magadét ne pazarold!
8. Mögötted a törvény, előtted is az legyen!
9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson!
10. A család szentély; ha magadnak nincs, őrsödben megtalálod!

 

 

Csendőrök esküje

Én, ________, ünnepélyesen esküszöm a Mindenható Istenre, hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány s hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem.

Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint m. kir. csendőr (csendőrtiszt) a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasitások szerint, mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesitem, haza- és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendőrség katonai fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépek, semmiféle titkos társulatnak nem vagyok és nem leszek tagja, minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozditom elő, a törvények, előljáróim, és feljebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot hiven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen! Amen.

 

 

 

Hasznos honlapok és weboldalak a témában:

Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület (MCSBE)

Magyar Királyi Csendőrség honlapja

A lovas csendőr

A M. K. Csendőrség oknyomozó története (pdf)