A kastély általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelye, főurak, földesurak fényűző várszerű lakóhelye birtokukon. A kastélytól eltér a kúria, amely kastélyszerű, de kisebb igényű lakóház, főként a középnemesség lakóhelye volt...
Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett... (Wikipedia) Tovább olvas

 

Grassalkovich-kastély - Gödöllő

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.

1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le...
Tovább a kastély honlapjára.

 

 

Esterházy-kastély - Fertőd

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fõúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is....
Tovább a kastély honlapjára.

 

 

Festetics-kastély - Keszthely

A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású család a 17. századtól él Magyarországon, 1739-től Keszthelyen. Ekkor szerzi meg Festetics Kristóf (1696–1768) a keszthelyi birtokot és tartozékait, és az uradalmat választja birtokai központjának. Jelentős érdeme a kastély felépítése, ugyanakkor emellett sebészorvost és mestereket hozat a városba, valamint gyógyszertárat és uradalmi kórházat létesít.

Kristóf fia, III. Pál (1722–1782) Mária Terézia királynő udvari, majd kancelláriai tanácsosa. Ezt követően az udvari kamarához kerül, és a királynő bizalmasaként kidolgozza az Urbárium alapjait. Mária Terézia 1772-ben grófi rangra emeli, titkos tanácsosi címet kap és a magyar kamara alelnöke lesz. Politikai tevékenysége mellett létrehozza Keszthelyen az első elemi és középiskolát.

I. György (1755–1819), Pál fia a család legjelentősebb tagja. 1797-ben megalapítja a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját. Megépítteti a Phoenix gályát, az első nagyméretű balatoni vitorlást. A kultúra elhivatott támogatója: könyvtári szárnnyal bővíti ki a kastélyt és folyamatosan gyűjti a megjelenő könyveket;...
Tovább a kastély honlapjára.

 

Nagytétényi Kastély

A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, (I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.... (Wikipedia)
Tovább a kastély honlapjára.

 

 

Brunszvik-kastély - Martonvásár

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző....
Tovább a kastély weboldalára.

 

 

Wenckheim-kastély - Szabadkígyós

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak ...

A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. Wenckheim Frigyes gróf erdélyi (Menyháza) bányájából került ide a márvány. A kastély központi tere kétszintes, az emeleten bábos fakorláttal szegélyezett folyosó vezeti a látogatót. A torony kb. 40 m magas, kilátó terasszal körbefogva.

A kastély nagy földszinti helyiségei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák...
Tovább a kastély honlapjára.

 

Károlyi-kastély - Fehérvárcsurgó

Fehérvárcsurgó Fejér megye északnyugati részén,a 81-es főútvonal, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken...
A település nevezetessége a klasszicista stílusú, 6000 m² - es Károlyi - Kastély, amelynek egy 50 hektáros ősfás terület ad otthont. Ezen óriási kastély és a hozzá kapcsolódó birtok kiválóan alkalmas többek között csapatépítő tréningek, nagyszabású kültéri rendezvények megszervezésére és lebonyolítására.

Az épület jelenleg 20 szobával, könyvtárral, 500 m²- es pincével, 8 különböző méretű és korszerű technikai felszereltséggel rendelkező konferenciateremmel, valamint egy 80 fő befogadására alkalmas étteremmel várja vendégeit.
Tovább a kastély honlapjára.

 

De la Motte-kastély - Noszvaj

A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János...
Tovább a kastély honlapjára.

 

Forgách-kastély - Szécsény

A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése ...
Tovább olvas

 

Andrássy-kastély - Tiszadob

A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.

A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. Tervezője Meinig Arthur. A kastély mögötti angolkertet is akkor létesítették, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából...
Tovább olvas

 

Károlyi-kastély - Nagymágocs

A nagymágocsi Károlyi kastélyt, 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. Az összes épület eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik. 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is...
Tovább olvas

 

Széchenyi-kastély - Nagycenk

A kastély már Széchényi Ferenc Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos életében is meghatározó jelentőséggel bírt, ő volt az, aki a család állandó lakhelyévé tette a birtokot. Fia, Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”, Bécsben született a Hofburg szomszédságában álló Wilček-palotában, ahol a család a téli szezonra bérelt lakást, gyermekkorát azonban részben Nagycenken töltötte. Az eredetileg barokk stílusban megépült kastély többszöri átépítés után, Széchenyi István gróf idején nyerte el ma is látható, az 1980-as években restaurált külső arculatát ...
Tovább olvas