A magyar nyelv gazdagsága 2.

 

A magyar nyelv gazdagsága c. témakör folytatódik további oldalakon:

tovább az 1. oldalra tovább a 3. oldalra

Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!

(Firenze 1984. X. 12. )

 

 

Gyimóthy Gábor idézett versében több tucat mozgást, helyváltoztatást kifejező magyar szó található. Czakó Gábor honlapján összegyűjtött több, mint ezer kifejezést a helyváltoztatásra, íme az eleje:

Alábújik, Alábukik, Aláhull, Alámászik, Alámerészkedik, Alászáll, aláveti magát Állva hagyja a mezőnyt, Andalog, Angolosan távozik, Aprózza a lépteit, Árad, Áramlik, Araszol, Átáll, A távozás hímes mezejére lép, Átbucskázik, Átbújik, Átbukik, Átbükken - átlép, (székely) Átcsap, átcsap, Átevez, Átevickél, Átfúrja magát - a tömegen Átgázol, Áthajszol, Áthajt, Áthalad, áthámozza magát, áthatol, Áthullik áthúzódik, Átjut, Átkarol - hadműveletben, Átkel, Átkerget, Átkerül - a túloldalra, Átkeveredik - a másik oldalra, Átkúszik, Átlábal, Átlép, Átlibeg, Átnéz - a szomszédba, Átoson,.. Tovább olvas

 

 

Sok mindent étellel fejezünk ki a köznapi beszédben

Számos olyan kifejezés van a magyarban, ami valamilyen módon valamilyen étellel kapcsolatos. Például amikor perecelsz egyet. Vagy elmész csak úgy céltalanul kolbászolni a városba. Vagy rizsázol valakinek, például abból a célból, hogy később megrépázd, de az is lehet, hogy ő meg utána megmogyoróz. Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted. Veled ne kukoricázzon. Persze ha éjszakai pillangó, akkor tejelned kell, mert kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy be vagy zva, hogy borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel paprikázva, hogy majd becsokizol. Nem ér a nevem, káposzta a fejem. Ez eddig zsír volt, nem piskóta! És ha erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van.

 

Nehéz nyelv a magyar (Brachfeld Siegfried és Tímár György)

 

A magyar nyelv gazdagsága c. témakör folytatódik további oldalakon:

tovább az 1. oldalra tovább a 3. oldalra

 

Írjon nekünk, ha a portállal vagy az oldallal kapcsolatban mondanivalója van:

Az oldalon szereplő információk, képek, publikációk és adatbázisok szerzői jogvédelem alatt állnak. © | Javasolt minimális képernyő-felbontás: 1024 x 768