Hazánk természeti csodái

Az ókori világ hét csodája után a középkor óta kedvelt foglalatosság listákat összeállítani a világ épített és természeti különlegességeiről, csodáiról. Napjainkban számos összeállítás létezik a különböző szempontok szerint válogatott természeti csodákból. Mielőtt parttalanná és rendszerezhetetlenné vált volna e ténykedés az UNESCO Világörökség Programja célul tűzte ki a világ természeti örökségének védelmét és azok nyilvántartásba vételét. A világörökségi listára való felkerülés kritériumainak csak egyik feltétele a szépség ("kimagasló esztétikai értékkel bíró terület"). A jelen összeállításunkkal a legszebb hazai természeti csodákat fűztük csokorba:

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő....(Wikipedia)

További információk a Dunakanyarról.

Szalajka-völgy - Szilvásvárad

A középhegységi jellegű völgy a 19. században, Szilvásvárad lakóinak akkori megélhetése, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. A völgy fő vízforrásában, a Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, de emellett mesterséges neveldéket is kialakítottak. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.

A Szalajka-patak forrásai szélsőséges vízjárású, tipikus karsztforrások. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A Völgy vadregényes növényzetéből az erdőtársulások közel felét a gyertyános-tölgyesek, harmadát pedig bükkösök teszik ki. A kirándulások során az ég felé magasodó kocsányos és csertölgyek árnyékában is megpihenhet a figyelmes erdőjáró.

Tovább Szalajka-völgy honlapjára.

Megyer-hegyi Tengerszem

Csodálatos természeti látnivaló tárul elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak közelében. A Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta ugyan, de mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységben van. Az egyedülálló látványosság 1977 óta természetvédelmi terület, ahová a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától.

Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel és lélegzetelállítóan szép tó keletkezett a helyén. A tó a legmélyebb pontja 6,5 méter mély, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé.

Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást, a kirándulók biztonságát pedig korlátok óvják....

Tovább a tengerszem weboldalára.

Gaja-patak szurdokvölgye

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett, Veim-pusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját...

A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai Római-fürdő szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-völgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik.... (Wikipedia)

Tovább a Gaja-völgy honlapjára.

Egerszalóki sódomb

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 410 m mélyről feltörő víz 65-68 °C-os, a kút vízhozama 2350 liter/perc. A nátriumot is tartalmazó, kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek a metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét...

A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, ....

Tovább a sódomb weboldalára.

Baradla-barlang - Aggtelek

A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Kataszteri száma: 5430-1. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó, színlőkkel tagolt, meanderező főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több rövidebb-hosszabb mellékág csatlakozik. A barlang jelentős részét változatos színű és formájú páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek díszítik...(Wikipedia)

Tovább az Aggteleki Nemzeti Park honlapjára.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

Világhírű természetvédelmi területünk a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkánkitörés során betemetett miocén kori, ősi kincseket. Fogalmazhatnánk úgy is, jelen idők divatját követve: a katasztrófa turizmus célpontja területünk! Az Ősvilági Pompeji Budapesttől csupán 150 km-re, ÉK felé, Magyarország szlovákiai határának közelében található. Példás kezelőnk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Miocén Parkunkban cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg. S a rejtély a legek birodalmában: csupán a töredékek töredéke került ez idáig felszínre, a múlt nagy része lábunk alatt, még feltáratlan!...

Tovább az Ipolytarnóci Ősmaradványok honlapjára.

Gemenci erdő

Gemenc védettségét 1977-ben nyerte el. Ez a terület az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 km, szélessége 7 km. Az ártéren a víz az úr, ennek megfelelő a növényzet is: a mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg, valamint itt él a cserjeszinten a galagonya és a hamvas szeder. Ezek a ligeterdők szinte megközelíthetetlenek, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkán víz alá kerülő részeken található a ritka fekete galagonya, a tavaszi csillagvirág. Gemenc mélyén szürke gémek, rétisasok, kerecsensólymok és békászó sasok találnak élőhelyet....(Wikipedia)

Tovább a Gemenc Zrt. honlapjára.

Szép Magyarország - képekben

Írjon nekünk, ha a portállal vagy az oldallal kapcsolatban mondanivalója van:

Az oldalon szereplő információk, képek, publikációk és adatbázisok szerzői jogvédelem alatt állnak. © | Javasolt minimális képernyő-felbontás: 1024 x 768