Mit mondtak külföldi neves személyiségek a magyarokról?

"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

Bölcs Leo (866-911) bizánci császár

"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."

Lotharingiai Regino prümi apát (908)

"A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."

Ibn Ruszta arab lexikográfus és földrajzíró (930 körül)

"a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény... - (gens hungarorum videlicet christiana...)"

Luitbrandt cremonai püspök (910)

"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

Ekkehard (980-1056) a Sankt Gallen-i kolostor szerzetese

„... a magyarok csinosak és jó kinézésű emberek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel és aranynyal vannak díszítve.”

Gardízi perzsa író (1050 körül)

"A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek."

Tyrusi Vilmos (kb. 1130-1186) püspök

 

 

"Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."

Peire Vidal provencei trubadúr (1200 körül)

Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad! (O Beata Ungheria! Se non si lascia piu malmenare!)

Dante Alighieri, itáliai költő, filozófus (1265-1321)

"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

II. Pius pápa (1405–1464)

"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."

John Milton angol költő, politikus (1608–1674)

"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".

Lady Mary Wortley Montagu (1689-1762)

"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."

Montesquieu francia filozófus, író (1689–1755)

 

 

"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."

Jules Michelet francia történész (1798–1874)

"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

Eduard Sayous francia teológus és történész (1842-1898)

"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

Saint-René Taillandier francia nyelvész és történész (1817-1879)

 

 

"Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."

Victor Hugo francia költő, író és politikus (1802–1885)

"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."

Otto von Bismarck (1815-1898) német kancellár

"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

Theodore Roosevelt (1858-1919) az Egyesült Államok elnöke

"Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."

Jacques Elisee Reclus, francia geográfus és író (1830-1905)

 

 

"Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termető, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."

Paul Topinard francia antropológus (1830-1911)

"A magyar ember magas, széptermetű, izomzata kemény, arca ázsiai, nemes, szinte márványból faragott, szeme nagy, fekete, tüzes, mint az ozmánoké, sűrű, keleties szemöldök, erős, fekete bajusz, vakító fehér fogak a magyar arc jellegzetes vonásai"

Hans Normann német utazó (1833)

"Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország."

Gabriele D'Annunzio olasz író, költő (1863–1938)

 

 

"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

Guglielmo Ferrero olasz történész, újságíró és író (1871-1942)

"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."

James Louis Garvin brit újságíró, szerkesztő (1868-1947)

"Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el."

Lord Rothermere brit sajtómágnás és politikus (1868-1940)

"A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik nobeldíjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje.

Hans Kuitert holland újságíró (2001)

„Magyarország olyan kalitka, melyből egyszer még gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra."

Francesco Forgione (Pio atya) pap, szerzetes, misztikus (1887-1868)

"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus (1920–1992)

"Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz - elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

Dalai láma, a tibetiek vallási vezetője (2006)