Székely–magyar rovásírás

"A székely–magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik. Ezt az írást a magyarok több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg. A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális formája is." (Wikipedia) Tovább olvas

A rovásírás legfontosabb szabályai

1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta "K" használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el: a mély rendű magánhangzóknál az aK, a magas rendű magánhangzóknál viszont az eK használatos. Egyszerűbb - és ezt az egyszerűsítést Forrai Sándor is elfogadja -, ha csak az (e)k jelet használjuk K-ként. Ugyanis régen nem csak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs....

4. Helymegtakarítás céljából rovóink rövidítést is alkalmaztak, amely leggyakoribb magánhangzónk, az E kihagyását jelenti. így például a Marsigli féle botnaptáron a Benedek név mint BNDK jelenik meg. Egyéb magánhangzók is kihagyhatók, ha több van belőlük, azonban ilyenkor az elsőt ki kell írni pl. a "tavasszal" szót a következőképpen írjuk rövidítve: TAVSZSZL.

5. Régen a betűrend minden mássalhangzóját elől ejtett "e" hanggal sorolták, tehát eb, ec, ecs, ed, ef, eg, eh, ej, ek, stb. Emiatt egyes rovásbetűknek szótag, sőt szóértékük is van pl. GY=egy, Z=ez, stb.

6. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.

7. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket:


8. Régen a szavakat pontokkal választották el, ma szóközöket hagyunk és ugyanazokat az írásjeleket használjuk, mint a latin betűs írásnál. A nagybetűvel kezdődő szavakat itt is kiemelhetjük nagyobb mérettel, de ez nem hagyományos, mivel a rovásbotnál a betű nagyságot a bot szélessége adta, és így minden betű egyforma nagyra alakult.

(Forrás:Friedrich K.-Szakács G.: Kőbe vésték, fába rótták... c. könyve.)

Néhány példa az összerovás (ligatúra) használatára:

Egyre több a rovás aláírás a személyi okmányokban

Mióta a Rovás Alapítvány és a Rovás Infó fehívást intézett a rovásaláírás hivatalos használata érdekében, szinte naponta érkezik hír arról, hogy ki és hogyan csatlakozott a mozgalomhoz. Még több az érdeklődő, akik ezek után szeretnék így aláírni okmányaikat. Számukra készül cikksorozatunk, melyben a már sikerrel járt rovótársakat kérdezzük tapasztalataikról. Az ügyintézés tudnivalóit pedig ITT foglaltuk össze.

Egyedi kézjegy - összerovással

Riportsorozatunk következő szereplője külön figyelmet érdemel a magabiztos fellépése miatt, mellyel az okmányiroda törvénysértő magatartása és hivatali kötelességeinek elmulasztása ellen sikerrel fellépett. Straub Tamás Budakalászon él és a napokban vonult nyugdíjba, korábban közgazdászként és adótanácsadóként tevékenykedett. Saját megfogalmazésa szerint széles érdeklődésű, aktív nyugdíjaskor elé néző rovóval beszélgetünk:

"Számtalan dolog érdekel, a komolyzenétől népünk történelméig, a rovásírástól a Rubik-kockáig, a hódeszkázástól a motorozásig, hosszú lenne a lista. A legismertebb linkgyűjteményes cégnek segítek önkéntes alapon, mintegy tucatnyi témában több, mint száz webaloldal szerkesztésében, a négy saját webportálom gondozása mellett. Úgyhogy nyugdíjas éveim sem fognak unatkozással telni."

alt

Straub Tamás összerovásos aláírása a személyi igazolványán

Mióta és hogyan foglalkozol a rovásműveltséggel?

Egy régebbi erdélyi utamon találkoztam először rovásfelirattal, népünk ősi írása azóta érdekel. Hobbi szinten művelem is (az egyik honlapomon rovásírással is üdvözlöm a látogatót) és olvasgatok rótt szövegeket. A saját portálaimon bővíteni fogom a rovásírásos tartalmakat, amint lesz Unicode szabvány és egyszerűbbé válik a rovásos tartalmak kezelése. Újabban pedig fába is vésem a jeleket. A napokban készültem el a bejáratunk fölé tervezett rovástábla (Isten hozott!) kifaragásával, amit fiam amerikai munkavállalásból történő hazaérkezése motivált. A Palóc Társasággal többször jártam külhoni testvéreinknél, ahol sok eredeti rovásemléket tekintettünk meg. Hazafelé a buszon egy tesztben mindig be kellett számolni a látottakról, amit én rendszeresen rovásírással oldottam meg, kivívva ezzel némi elismerést és nem utolsósorban egy kis különdíjat.

alt

Tamás az összerovást a fafaragásban is kedveli - Így várta haza fiát Amerikából

Hogy jött az ötlet, hogy személyi okmányt hivatalosan alárójjál?

Már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy a napi életben is jobban használjam a rovásírást. A döntő lökést ahhoz, hogy hivatalos irataimon is használjam a rovást a neten látott alárótt személyi igazolvány adta. Pont lejáróban voltak az irataim (személyi és jogosítvány), ezért számomra nyilvánvalóvá vált, hogy addigi aláírásomat, amit közel fél évszázadig használtam megváltoztatom.

Mi volt az okmányiroda reakciója, hogyan zajlott a hivatalos ügymenet?

Mindaddig nem volt gond az ügymenetben mígnem az űrlapon elkezdtem jobbról aláróni a nevemet. Az ügyintéző rám szólt: Ne nyomtatott betűvel tessék! Mondom: Ezek rovásjelek, nekem ez az aláírásom. Kis vitába keveredtünk. Próbáltam győzködni, hogy az aláírásnak nem lehetnek formai követelményei, csupán az adott személyhez kapcsolódónak és egyedinek kell lennie.

Szó szót követett. Kérdezte, aláírom-e "rendesen", különben így nem tudják kiadni az igazolványt? Nem - válaszoltam - és ez esetben az eljárás megtagadásáról kérek egy írást. Erre telefont ragadott az ügyintéző és instrukciókat próbált szerezni. A harmadik beszélgetés után végre megkaphattam az alárótt személyit és jogosítványt. Mint ezután kiderült ebben a városi okmányirodában először adtak ki ilyen alárovásos igazolványt.

Milyen véleményeket hallottál eddig az akciódról?

Több ismerősömnek tetszett a dolog újszerűsége, bár akadtak szkeptikus hangok is: Mire jó ez a magyarkodás? Mi lesz, ha majd sokszor kell valamit aláírnom? Ez utóbbira még aznap sor is került, mert a bankban volt dolgom. A megváltozott aláírásom miatt vagy tucatnyi papírt kellett alárónom. Csak picit volt lassabb, mint az évtizedek alatt begyakorolt aláírással. A banki ügyintéző szerencsére ismerte a rovásírást, ezért kifejezettem empatikusan állt a dologhoz.

Mit tanácsolsz azoknak, akiknek megtetszett az ötleted?

Vágjanak nyugodtan bele, használjuk a hétköznapokban is ősi írásunkat! Nekünk ez nemzeti kincsünk, legyünk büszkék rá. Belegondolok, ha más nemzetnek lenne ilyen adottsága, állami szinten teljes mellszélességgel állnának az ügy mellé és már talán a latin betűket is régen lecserélték volna.

Hogyan látod a rováshasználat jövőjét?

Alapvetően bizakodó vagyok. A Nemzeti Alaptantervbe már bekerült (sajnos egyáltalán nem került be: szerk),(*) most már csak rajtunk, felhasználókon múlik, hogyan tudjuk még élőbbé tenni a rovásírást. Ennek nagy lendületet adhat az, hogyha végre a székely-magyar rovásjelek bekerülnek az Unicode szabványba. Figyelve az elmúlt évek történéseit szomorúan látom, hogy egyes kompetens rovásíró csoportok és személyiségek közötti vélt vagy valós ellentétek hátráltatják a rovásjelek szabványosítását és alkalmazásának elterjedését.

A cikk a Rovás Infón jelent meg.

(*) Az oldal szerkesztőjének megjegyzése: A Nemzeti Alaptantervbe valóban nem került még be kötelező jelleggel a rovásírás, azonban a Hon- és népismeret tartalmai között az „Az ősi magyar kultúra hagyatékai” témakörban tanítható, mint ahogyan néhány iskolában tanítják is.

Az oldalt összeállította:

Írjon nekünk, ha a portállal vagy az oldallal kapcsolatban mondanivalója van:

Az oldalon szereplő információk, képek, publikációk és adatbázisok szerzői jogvédelem alatt állnak. © | Javasolt minimális képernyő-felbontás: 1024 x 768