A windsurf egy olyan vizi sport, amely egyesíti a vitorlázás és a surf elemeit. A windsurf deszkát (board), amely általában 2-3 méter hosszú, térfogata 60-tól 250 literig terjed a szél ereje a vitorlázaton (rig) keresztül hajtja. A vitorlázat a vitorlából, az árbócból és a kétoldalú boom-ból áll. A deszkához egy szabadon forgó kardántengelyen keresztül csatlakozik. A vitorla nagysága a szörfös képességétől, a windsurf tipusától, a szél erejétől és egyéb feltételektől függően 2.5 - 12 nm-ig terjed.

Windsurf deszka vásárlási tanácsok:

Deszkavásárlásnál a testsúlyod, de méginkább a tudásfokozatod, illetve az dönt, hogy milyen körülmények között (hol) szeretnél általában szörfözni.
Kezdőként legalább a testsúlyod +70liter (azaz 80kg esetén 150literes) térfogatú deszkára lesz szükséged. Ha nagyobb, az nem baj, de ha kisebb, akkor instabil lesz és nem tudod rajta felhúzni a vitorlát induláskor. A tipikus kezdő deszka azon kívül, hogy kb. 140-170 literes, általában puha (EVA) burkolatú, így nem sérti fel a bőröd a gyakori felmászáskor és esésekkor - különösen hölgyeknél fontos, hogy a fürdőruhát se tegye tönkre az érdesítés. A 170 liter feletti svertes tanulódeszkák inkább családoknak valók (strandolásra vagy SUP -állva evezésre és szörfözésre), de a szörfiskolák is ilyeneken oktatják az első 10 órát.
A 140-150 literes freeride deszkák szintén alkalmasak tanulásra, és ezeken már a következő lépcsőfok (siklás, trapézolás) is élvezetesebb. Addig nem is érdemes kisebb deszkára állni, amíg nem látod a nagyobb hátrányát (azaz nem érzed lomhának). Ha viszont a trapézolás és siklás után már a wasserstart is készség szinten megy, akkor érdemes egy kb. testsúly +40 literes deszkára váltani. Ezek átlagos esetben a 120 liter körüli freemove/freeride deszkák, amikkel már érezhetően gyorsabb leszel, és a gyorsabb fordulókra is ráérezhetsz.
Ezután jön el az az idő, amikor már kialakul, hogy gyors szeretnél lenni, esetleg trükköznél, vagy a hullámok érdekelnek - rögtön adódik hogy szlalom / freestyle vagy freestylewave deszka lenne az ideális. Mivel a vitorlamérethez célszerű igazítani a deszkát is, ezért ezt a pár paramétert figyelembe véve a legtöbben ilyenkor vásárolják meg a második (immár 100liter körüli) szörfdeszkájukat - és persze gyenge szélre (nagyobb vitorlához) megtartják a régebbit. Kisebb wave deszkában csak akkor gondolkozz, ha már a fenti periódusokon túljutottál.
Deszkavásárláskor jó tudni, hogy a deszkák ára tartalmazza a skeg (ha van: svert) és a papucsok árát is (de az árboctalpat már nem).
Új deszkák vásárlásakor a hossz és szélességi méretekre nem szükséges már annyira figyelni, hiszen minden mai deszka korszerű.

Mini lexikon:
Scoop-rocker line: a deszka aljának íveltsége oldalnézetből
US box / Power box / Trimm box / Tuttle box / Deep tuttle box: a skeg rögzítésének a módja a deszkában
Multifin, Quad, Twin: általában wave deszkáknál több/4/2 skeget is tervezhetnek a szörfökre
Thruster: 1 nagyobb középsú és 2 kisebb side skeggel tervezett szörfdeszka
Custom-board: személyre szabott alakú és dizájnú, egyedi gyártású deszka, de a kisszériás gyári deszkákat is gyakran így nevezik
SUP deszka (Stand-Up-Paddle Board): állva evezős deszka a szélcsendes napokra, vízi túrázásra
Inflatable SUP: felfújható SUP deszka

Tanácsok árbóc vásárlásához:

Legjobban akkor jársz, ha az előírt márkájú és típusú árboccal használod a vitorládat – azaz a vitorlához veszed az árbocot.
Elsődleges paraméter az árboc hossza – ebben nincs megalkuvás, a javasoltnál hosszabbat csak variotopos wave vitorlákba tudsz használni, kockáztatva azt, hogy így a rigg keményebb lesz. Ha az ajánlottnál rövidebb az árbocod, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy 30cm-nél hosszabb toldást kell alkalmaznod – a toldással pedig csökken a rigg merevsége, azaz teljesítményének egy része elvész, lassabb leszel, később siklik meg a szörföd. Némileg javít a hosszú toldáson, ha ezt karbon hosszabbítóval oldod meg.
A karbontartalom szerint az árbocok 30-40%, 50-60%, 70-80% illetve 100% osztályokba sorolhatók. Minél magasabb a karbontartalom annál ridegebb az árboc, úgy viselkedik, mint egy sportos futómű, azaz egy erős terhelés (befújás) után gyorsabban visszaáll az ideális alakra, és optimálisan tartja a vitorla profilját. A freeride/kezdő vitorlákhoz megfelelő a 30%-os, de komolyabb vitorlákhoz már ajánlott a min. 50%-os karbonárboc.
Az árbocokat alsó átmérőjük szerint két csoportra osztjuk. A hagyományos (SDM) árbocok alsó-belső átmérője 48mm, a csökkentett átmérőjű árbocok (RDM) átmérője 32mm. Nagyobb freeride, szlalom és kemberes vitorlákhoz az SDM árbocok passzolnak, de van néhány modell, amikben a kembereket már RDM szűkítővel is ki lehet egészíteni, és így RDM árbocra is fel lehet húzni. Kisebb és wave vitorláknál 430cm árbochosszig célszerű átállni RDM-re, hiszen a kisebb vitorlákat ezekhez fejlesztik (de még szinte mindig összerakhatók hagyományos árbocokkal is). RDM árboccal a rigg könnyebben rotál és pattan át, könnyebb összeszerelni és a nagyobb falvastagság miatt kevésbé hajlamos törésre . Hátrány, hogy RDM árbochoz RDM hosszabbító is szükséges, és a régi bumokhoz RDM adapterrel kell leszűkíteni a csattot (új bumoknál az RDM adapter bepattintható és jár a bumhoz).

Mini lexikon:

RDM (Reduced Diameter Mast) csökkentett átmérőjű (skinny) árboc: az árboc alsó-belső átmérője 32mm, kisebb mint a hagyományos (normál) SDM-nél
IMCS: az árboc statikus merevségi mérőszáma – a súlyterhelés alatti behajlásból számítható és a szabvány árbochosszoknak megfelelő
Prepreg technológia: fejlett technológiával készült karbon-kompozit alkatrészek gyártásának megnevezése, ahol a súly és a merevség optimálisabb
Constant Curve (CC): az árboc íve a hossz mentén, terhelés alatt. Ezen kívűl léteznek Flextop (az árboc teteje puhább, pl.: NeilPryde) illetve Hardtop (ennek ellentetje, pl: Gaastra, Vandal) árbocok. A GUN, Simmer és Goya vitorlák CC (semleges) árbocokat igényelnek, ennek megfelelő árbocokat gyártanak, esetleg Flextop-os árbocokkal működnek, de Hardtop-pal nem!

Boom (bum) vásárlási tanácsok:

Bum kiválasztásánál szintén a vitorlához alkalmazkodj (a vitorlán előírják a bumméretet +/- 2-3cm tűréssel). A bumot az állítási tartomány utolsó 10cm-én már inkább csak könnyű szörfösök használhatják, mert a szilárdsága erősen csökken. Szerencsés esetben egy bummal két-három vitorlaméret is szerelhető! Egy bum akkor jó, ha nem deformálódik használat közben – azaz elég merev. A merevség függ az anyagától: a kommersz, hagyományos bumok alumíniumból, míg a profik szénszálas műanyagból készülnek (és vannak karbon-hibrid bumok is, ahol az ívelt rész alu, de a hátsó fele a bumnak már karbon).
A bumok alakját tekintve jelenleg a monococque (egyívű) alak a legkorszerűbb, ezeknél a két oldal egy csőből készül – a hagyományos bumoknál a két hajlított csövet egy bumfront fogja össze. A monococque bumok merevebbek, alakjuknál fogva kényelmesebb csuklótartást jelentenek, és némileg könnyebbek is. A bumokat gyakran már eleve RDM adapterrel adják, hogy hagyományos (SDM) és kisátmérőjű (RDM) árbocokra is könnyen fel lehessen szerelni.
A bumok csőátmérőjét a gyártók megpróbálják egyre csökkenteni, kisebb átmérőt ugyanis könnyebb átmarkolni (ez főleg kesztyűben szörfözve lehet kritikus).

Mini lexikon:
Grip: a bum puha bevonata, hogy ne törje fel a tenyered
Monococque: egyívű bum (a bum két oldala egy csőből megszakítás nélkül van meghajlítva)
Trim set: bumra szerelhető csigák és kötélfogók, amivel menet közben lehet a vitorla hátsó feszítését állítani.(nagyobb szlalomvitorlákhoz tervezett bumokat gyakran ilyen felhasználásra tervezik)

Vitorla vásárlási tanácsok:

Talán a méret kiválasztásánál is fontosabb, hogy a megfelelő stílusú vitorlát válaszd. Azaz ha még nem ismered a stílusod, célszerű kember (camber) nélküli freeride, kisebb méretben freemove vásznat keresni. Ha a gyorsaságot szereted és már régen trapézolsz, akkor 2 kemberes freerace/szlalom vitorlát vegyél. Ha nem érdekel a sima víz, akkor a freestylewave /wave irányba indulj.
Minden deszkának megvan az ideális vitorlamérete, ezért 140 literes freeride deszkához csak kezdésnek célszerű 5.5 alatti vitorla és inkább a 7.5m2 felett az, ami méretben hozzá passzol. Ugyanígy 100liter körüli deszkára ne tegyél 6.5m2-nél nagyobb, 90literesre 5.5m2-nél nagyobb rigget – nem fog jól teljesíteni. Egy wave deszkára sem teszel szlalom vitorlát, és ez fordítva sem fog működni.
Nem kérdés az, hogy több vitorlára lesz szükséged. Ne az abszolút különbséget, hanem a lépcsők közti arányszámot vedd alapul. Ha több vitorlát is bevállalsz akkor kb 1.2 legyen a szorzó közöttük (pl. 3.7 - 4.5 - 5.3 - 6.4 - 7.7), ha kevesebből szeretnéd megoldani, akkor 1.3 (pl. 5.0 – 6.5). Természetesen a testsúly az, ami leginkább befolyásolja a felszerelés választását, ha megvan milyen deszkát használsz, ahhoz már gyerekjáték a rigget kiválasztani.

Mini lexikon:

Kember: freerace/szlalom vitorláknál a lattni vége egy műanyag alkatrész (kember) segítségével megtámaszkodik az árbocon, így biztosítja a vitorla merev és ideális profilját akkor is ha nem fúj bele a szél.
Variotop: kisebb vitorláknál a vitorla felső része úgy van kialakítva, hogy akár az ideálisnál hosszabb árbocot is bele lehessen tenni – ekkor az árboc túlnyúlik a vitorla végén. Hosszabb árboccal a rigg keményebb lesz, nem tolerálja annyira a pöfföket (kicsit rángat).
X-Ply: rácsszerű kevlárszálas erősítés a vitorla monofilm anyagában

Tanácsok használt windsurf vásárlásához:

Használt szörföt venni bizonytalan forrásból - előéletének ismerete nélkül - elég kockázatos.
A deszkákat már annyira szépen lehet javíttatni, hogy kívülről nem látszódik rajta semmi, legtöbbször még a mintázat is hibátlan. A deszkák 5-6 év rendszeres használat esetén általában a lábtartók környékén felpuhulnak, azaz a külső héj elválhat a belső magtól. Ez nagyban csökkenti a merevségét, és ha véletlenül megsérül a héj még víz is mehet a héj alá, ami nehézzé teszi a deszkát. A kisebb felületi javításoktól nem kell tartani, az élvezeti értéken nem ront semmit. Az érdesítés idővel megkophat, ennek hiánya nem tragédia, könnyen, akár házilag is orvosolható, viszont a repedések az árbocsín és a skegház környékén már végzetesek lehetnek. Intő jel ha a deszka végén sorszámozás van, az ilyet szinte biztosan kölcsönzőben használták és szinte 100%, hogy nem kímélték, több ütést kapott, és valószínű hogy már többször volt javítva is.
A vitorlavásárlás annyival egyszerűbb, hogy itt minden javítás látható - ha ablakot cseréltek, ha foltot varrtak az árboczsákra. Egy sérült vitorla sajnos már nem lesz a gondos javítás ellenére sem tökéletes. Ugyanez elmondható a 5-6 éves vitorlákról is, hiszen ezeknek az anyaga már deformálódott, megnyúlt és nem annyira rugalmas mint újkorában. A vitorlák nagy ellensége az UV sugárzás, ami akár egy szezon alatt is elridegíti a monofilmet, és így bármelyik pillanatban elszakadhat. A monofilm az UV hatására bemattul, és anyaga zörgős lesz - ezek az árulkodó jelek.

A vsárlási tanácsok forrása: Windsurfbolt